Camino Primitivo 2014/08/31 Borres, Vasárnap 8. nap

Tök jól van a lábam. Nem siettem, és simán teljesítettem 25km távot. Holnapra egy 27km-es szakasz lesz, plusz 4km séta az "A Mesa" albergéig, csak előtte be kell vásárolni Berducedo-ban. Nincs megfelelő szó, hogy leírjam, milyen szépek ezek a hegyek...

A spenót fokozza a nemi vágyat, reggel sok erotikus képzeletem volt. Vajon Buddha szentélyének falait is ezért díszíti megannyi szeretkező alak? Ezek mind a test vágyai.

Ma ebédre mikrós készkaját ettem: kagylós tésztát.  Vettem hozzá olivabogyót és turista felvágottat, megettem hozzá a reggel elkészített sonkás-halas-olivás-kéksajtos kenyeret. Van még egy babkonzervem is, de még nem vagyok éhes. Reggelire pedig durva lenne...talán kicsit később.

Tele lett az alberge így hat óra körül, 14 ágy, és még a matracokat is be kell vetni /4db/. A legyek előttem dugnak, kergetőznek. Úgy lehet elkapni őket, hogy az elképzelt repülési útjukon szorítjuk össze az öklünket. Már a 2. legyet kapom el így, mindig ugyanúgy repülnek fel..(az alberge tulajdonosa a domb alján egy helyes bárt üzemeltet, ott lehetett pecsétet kérni és beírni magamat a könyvbe.)

Milyen érdekes, hogy alig emlékszem olyanra, hogy N nevetett volna velem. Ha nevetett is, az sem volt természetes. (talán egyszer éreztem annak hogy együtt, szívből nevetek vele) "Never let it be said I was untrue, I never find a home inside of you(DCD)".
Minden nap 2db porcerő forte, 1000mg C-vitamin, magneB6, B12komplex. Esténként lábkenegetés vazelinnel vagy norvég kézkrémmel. Egyáltalán nem zavar, hogy nem értem a spanyolt, azt sejtem miről beszélnek: a következő szállásról, a többi camino-ról, hogy nem tudnak mosdani mert hideg a víz...de mégsem az van, hogy folyton értelmezné az elmém a hallottakat. Csak a kopasz fickó van itt /Hugo/ San Juan de Villapanada-ból aki tud angolul, ő mondta hogy a jófej Domingo hospitalero-t kiborította érkezésem előtt egy nő, aki később fél oldalt írt a vendégkönyvbe, Domingo pedig leöntött vízzel amikor meg akart kínálni egy pohárral. Most más nem jut az eszembe.

Megettem a babkonzervet, most fekszem az ágyban.

Sokkal jobb hogy sokan vagyunk. Holnap 19km út a kietlen hegyek között, majd még ugyanennyi. Meglátom hogy bírja a lábam. Azt hiszem itt hagyom a fekete hosszú ujjú aláöltözetet és a barna bridgedale zoknit. Az utóbbi miatt fáj a szívem, de túl vastag, még a bakancsba is.

/Megjegyzés a térképekre: itt látható hogy Obona-ban van kút, és úgy készültem, hogy addigra már alig marad vizem, majd ott feltöltöm:

Mert Obona régen egy híres központ volt, sok műalkotással a falai mögött, ezért is tér ki az út hozzá. Mára csak egy zárt kapus templom fogadja a látogatót, elvileg van benn egy mosolygós fakrisztus, de én sem őt, se a kutat nem találtam.

Két zarándok segített megkérdezni az arra járó traktrorost hogy mégis merre van forrás vagy valami hasonló...4km az úton tovább..../