Az első fellépő a Didgedo volt, a doromb a digeridoo után jött, nem játszottak együtt. A második fellépő Garai Márton, egy IT guy...mana mana...doromb...mana mana...lehet hogy hiányzik belőle valami,vagy csak a számtekszakkörös pulcsija teszi? Amikor F-el játszottam a próbateremben akkor én is kipróbáltam a dorombjaimat, de ugyanez már nem jön ki jól színpadon.
A harmadik fellépő egy francia papírsárkánykészítő: Dom Martin. Egy telefonkártyából készült dorombon játszik, ezt sokkal gyorsabban és az ütődés veszélye nélkül lehet visszafelé is pengetni.
Megjelent mellette egy másik fickó is aki 4 dorombot szerelt egy félkör alakú fára, így könnyen tudja váltogatni őket.
A negyedik egy szlovák fúziós ethno zenekar, a Jawsharpo's Project; két konga, rajtuk két rókaprém,borz sapka a fejen és egy pásztorfurulya! Nagyon jól szól a furulya ès a kèt konga a dorombbal, ami szintén a furulyás srác dolga. Szilágyi Áron:Kárpátok Ormai-nak feldolgozása. Furcsa,azt hittem hárman vannak,de így is nagyon ügyesek.
Az ötödik csapatban egy tízéves kissrác dobolt, egy eléggé ijesztő tekintetű furulyás ember susogott, krisnaillatú füstölő égett és egy kislány álarcos alakítása a színpad előtt. Lassú az egész, hogy a dobos tudja őket "követni". Gitár alap is van, majd a doromb kissé felgyorsítja az egészet,de valami nem stimmel. A furulyás ember most énekelni kezd, ő lehet az apa. Az egész vérkomoly. Előkerül a sámándob is. Most olyan leléphetnék hangulatom van, mert ezek nem egy-két számot terveztek ma estére. A kissrácnak hoznak egy mikrofont, de nem szól. Láthatólag az apját ez nem nagyon zavarja, eldorombozik egyedül a duettjükben. Rendkívül ellenszenves nekem ez az egész, mi a franc? Az biztos,hogy a gyerekeknek ez hatalmas élmény, de sok ez már. És a füstölő szar illatú. Színpadias meghajlás, mintha ők lettek volna a csúcs.
Bernard Hanreich Ausztriából a következő, torokhangon énekel. Durván jó! Kinézetre egy bohókás öregember. Hátul a pultnál nevetgélnek az emberek, zajlik az élet! Dorombon is jól játszik,odavissza penget gyorsan, de ez még mindig nem az, amire várok. mire is várok?
A következő egy orosz hölgy, Olga Prass, nagy arc az orosz dorombos körökben. tetkós felkarok, magasszárú bakancs, effekt pedálos dorombozás. Háromlemezes dorombon, majd egykézbe fogott két dorombon játszik. Kezd olyan érzésem lenni, hogy ez egy ki-mit-tud eljátszani a dorombján. Gyors pengetés odavissza, ügyességi gyakorlatok, sok mély levegő, és lüktet! Le is fotózta a közönséget. Dorombosokról készít portrékat szerte a világban.
Most jön a Yenisey, belső ázsiai zene lesz magas színvonallal a kis kopasz szerint. Szinte lehet érezni a beálláson is,hogy itt aztán nem semmi fog következni. Kezdek fáradni. Elkezdtek egy számot, de a török dobos srác,a dorombos öreg meg az énekes hárman annyira nincsenek összhangban,hogy az már fáj.
Ezek nem hallják egymást? Egyedül a bajszos dorombos tartja a ritmust, aki kéthúros domrán játszik (Csekne Attila). Doromb: nulla összhang. Az ember mást várna egy 18 éve létező zenekartól...újra a színpadon van a doboló kissrác és a maskarás kislány, egy vásznat tartanak, hogy zenére fessen rá a törökdobos fickó.
Van egy olyan érzésem, hogy Áron házibuliján vagyok, ami igaz is. Ellenkezéseim ellenére nem érzem rosszul magam, a dorombot mindenbe sikerül belevonni, ami dicseléretes! Kezdek rohadtul fázni.
Következik a kecskeméti Sevi és Tanaka, komoly szerkóban vannak. Dorombduó. Ez jól indul! Viszont csak a visszhangra építenek. Megtévesztett a látszat, nem érzem az erőt a másik dorombosban, az egészet a fejkendős Tanaka viszi. Ezt a fuvolafogást tanítani kéne! A végére egész jó ritmust hoztak össze. A global vibes hatására alakultak meg.
A gyerekek sikoltozva kergetik egymást a szinpad előtt. A következő Yaroslaw Kaminsky ukrajnai előadó, aki megzenésített versekkel nyomul, az obertronik egy általa szervezett rendezvèny. Nem hittem volna,hogy herótom lesz ennyi dorombtól,de úgy érzem, telítődtem. Amit ez az ember képes művelni a loop pedálokkal, az egyszerűen valami. csodálatos! Csak valami baj lehet a monitorokkal,mert ő sem hallja rendesen saját magát, és a szólamok egymásra illesztésénél ez gond.
Utolsónak Szilágyi Áron lép fel, mint David Carradine egy kungfufilmben csak gyorsítva és pontosan. Jó nagyon. Egy szerszámosládányi dorombból választott egyet, a doromb mondja meg milyen zene is lesz. Teljesen átszellemülten játszik. Végre valami erős. "Versenyen kívül", időtöltésként lép fel. Az oda-vissza játéka gyilkos. Na de elég az ajnározásból!
Egy hosszabb szünet után a Recyclo Elektro lépett fel, a mester is,Szilágyi András-Áron, savanyúshordók és nagyon durva pergetés. Három doromb harca!
A következő szintén három dorombos,plusz egy furulyás de az egyik dorombos szájdobon is játszik! Szellemvadászok voltak ők Franciaországból, a Les Chasseuses de Pensées.
Utánuk az Ördögfű jött. Subába,szőrbe burkolózott profik, regöltek, törökdobjuk és favillájuk is volt! Jól zenèlnek.
Őket követte a sokdorombbal egyszerre játszó száj-és dorombfájás, vagyis a Maul und Trommelseuche. Két vékony fickó ósztriából. Őket láttam még jó régen, amikor F-ell votam itt lenn.
(Ezek után a Grabancot már nem vártam meg, a fáradtság legyőzött, ami doromb volt azt meghallgattam)
