2019. január 13., vasárnap

A szikla szélén

https://www.shutterstock.com/hu/video/clip-12749270-happy-woman-standing-on-cliff-by-sea

2019. január 11., péntek

Steven Pressfield : Do The Work!

Ok, akkor kezdjük a végén.


Zon és Echo kézenfogva nézik, ahogy a Vállalat épületei összedőlnek, még nem tudják milyen jövő lesz ezután, de a zsarnokságnak vége.

A zsarnok Vállalat a Városban lakók elméjét dolgoztatta, miközben azok a központban álmodtak, gépre kötve.

A terv végrehajtásához szükség volt a városlakók összefogott akciójára.

Hogyan győzte meg őket Echo és Zon, hogy harcoljanak a kenyéradójuk ellen?

Visszafelé gondolkodás.
A városlakók haragszanak a Vállalatra, és hajlandóak elvetni régi, kényelmes életüket, hogy megszabaduljanak a zsarnokságtól.
A városlakók rájönnek, hogy régi, kényelmes életük csak halvány mása annak, amilyen lehetne az életük a Vállalat nélkül.
 A városlakók álmaiban megjelenik Echo és Zon, megmutatják egyenként nekik hogy milyen az álom és milyen a valóság.
Piros vagy sárga kapszula?
A városlakókat egyenként keresik fel, mint a Mátrix-ban, válogatva közülük, vagy egyszerre próbálnak hatni mindegyik lakóra?
Az utóbbi megoldás szórási alapon jobban beválik, nagyobb tömegek jönnek el az álombéli megbeszélt találkozóhelyekre.
VIrtuális világokban találkoznak, akiket érdekel a hívás.
A Vállalat nem foglalkozik velük, mivel a városlakók folyamatosan szedik a gyógyszert, ami letompítja őket, hogy ne keverjék össze az ébrenléti idejóket az álombeli idejükkel.
Azok közül, akik eljönnek a találkozókra, válogatják ki azokat, akiket képesnek találnak a cselekvésre.

A kérdés:
mi a vonzó a valóságban? Milyen az igazi Élet? A Vállalat falai mögött pusztaság van, vagy elhanyagolt őserdő, amit álcáznak a bennt lévők szemei előtt?