könnyű Lafuma hálózsák, Quechua-s esőponcsó és esőkabát, két Kalenji boxeralsó, két Bridgedale SpeedDemon merinós zokni, egy vastagabb ugyanabból a márkából és egy terepfutózokni, amit végül nem vettem fel. Vittem egy Zajo merinó trikót a hidegre és az esőponcsó alá, két Quechua műszálas trikót a napsütéshez, egy fekete műszálas vékony pulcsit, fekete fejkendőt, törülközőt mert az mindig kell, egy levehető szárú Regatta nadrágot meg egy sortot amiben aludni tudok. Fémbögre, merülőforraló, fejlámpa, csősál szintén a hidegre, napellenzős farmersapka, felfújható párna, Algoflex Forte és Algopyrin fájdalomra, Salonpast kenőcs, C-vitamin, MagneB6, B-komplex, Béres Porcerő, kézkrém és vazelin a lábra hogy ne hólyagosodjon, kötszer, egy-egy kis tekercs Leukoplaszt és Duck Tape, Lapsang tea, személyes apróságok, a tavalyi kagylóhéj...karkötő...egy fél szappan, félig kinyomott tubus Himalaya fogrém, és a cipő: Asics Gel Fuji Trabuco II; gyorsan átázik, de gyorsan meg is szárad.
A merinós cuccok megtartották a meleget akkor is, ha hideg volt vagy elázott a cipő.
Az esőkabát ködben, szélben, szemerkélő esőben volt jó, ha már egy kicsit jobban rákezdte, inkább átvettem az esőponcsót, ami betakarta a táskámat is.
Ja, wc-papír is volt egy tekercs, meg egy kis Panasonic DMC-FS3 gép és a töltője.
Meg egy könyv és napló, füldugó.
Telefont nem vittem, az óra a fényképezőgép volt.
Az egész így kb 9kg.
Reggel három körül indultam az Andrássy úton a Madách tér felé, útközben belém akart kötni egy srác az Operánál egy háromfős csoportból, nem tetszett neki ahogy néztem, de csak ijesztgetett. Rögtön eltűnt az álmosságom és az ijedtség költözött a helyébe. A Wizzair busza pontosan jött, repülés Madridig, ott átszállás Ryanair-ra Santanderig.
Megérkezésem után úgy gondoltam, nincs olyan messze a város, begyaloglok. Az utamat viszont autópályák állták el, kerülnöm kellett vasúti töltéseken, ösvényeken. Venni akartam két botot a Decathlon-ban, de ahogy lassan közelítettem a kinyomtatott térképen lévő célomhoz, a bezárt boltok sora és a nagy meleg, a hátizsák szokatlansága és a kevés alvás arra késztetett, hogy változtassak a tervemen, és behéveztem két megállót, csak ott a hév neve Feve.
Gyorsan kiderült, hogy a vastag bőr nadrágszíjam miatt nem tudom a táska derékcsatját használni, kényelmetlen. Így az eső dolog a szállásomon az volt, hogy eltettem a táskába. A fáradtságtól olyan gondolataim támadtak, hogy adjam fel az egészet és menjek haza, a kevés elfogyasztott víz miatt fájni kezdett a fejem. Majd sétálni indultam egy kicsit a városban.
A fejembe vettem, hogy szemét kaját kell egyek, ezért keresni kezdtem egy mekit vagy egy burgerkinget, az utóbbit megtaláltam és hazavittem a bigmek menüt. A szálláson írtam egy kicsit a naplómba, utána az ágyat és a könyvet választottam. A szobámban félálmomban öltözködő lányok motozása ébresztett fel, indultak a partra. Este hét körül lementem a vizeletszagú városba, sokaság a Centro Botín téren, gyerekekkel tömött játszótér, körhinta...szieszta után ez a megszokott.
Még aznap este otthagytam a BBB Hostel könyvespolcán a magammal hozott iszonyatot, René Guénon művét a "Mennyiség Uralma és az Idők Jelei"-t. Régebben jobb volt az emésztésem ezen a téren, de így csak holt súly lett volna a hátamon. Jó volt hogy ugyanabba a hostelbe foglaltam szállást, ahol előző évben abbahagytam az utat. Hidegfront miatt lehetetlen volt elaludnom, be kellett vennem egy Algopyrin-t.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése