Mikroszekundumok

Belassult az idő. Olyan, mintha nem folyna egyáltalán. Tömör téglatestet érzek a törzsem helyén. A fogaim között vándorol a fájdalom. Ugyanott fogom elkezdeni az utamat, ahonnan abbahagytam. Lehet, ha szabad lesz, ugyanazon az ágyon fogok feküdni mint egy évvel ezelőtt.
Hogy miért csinálom?
Miért indulok újra a camino-n?
Miért...miért......miért!
Mert csak!
A befejezetlen dolgok kísértete kísért.