Megnyitom őket a nyíllal, amit az egérrel viszek oda a képernyőn!
Micsoda őrültség.
És bennük ott van a titok.
Hogy a programot így tudod használni ingyen, hogy a zenét innen vettük le, hogy a videóban milyen tömörítést használtak, vagy anyád.
Lehet hogy csak annyi van benne: anyád.
Néha üres.
A semmi van benne.
Vagy egy cím, amit beírok a keresőbe, és egy olyan oldalra visz, ami megváltoztatja az életem.
Változtasd meg az életem.
Fertőzz meg, forralj fel, mérgezz meg, gyógyíts ki, zuhanjak a tekintetedben, emelkedjek föléd végtelen távolságokig.
Tudom hogy meg fogod változtatni az életed.
Tudja hogy meg fogja változtatni az életét.
Egy vörös karosszékben ülök az óceánparta néző szikla tetején, a szél játszik a hajammal és nézem a dübörgő dagályt és a lenyugodni készülő napot, a testem ellazult és egybeolvadt a fotellal, az alatta lévő sziklával és a vízzel, csak a tekintetem marad a naphídon ami a vízen hullámzik, csak ez marad ÉN, és egy hatalmas sirályszar.
Nehéz lesz a széket visszavinni a meredek lejtőn, és a fehér anyag is a hajamra szárad útközben, de amit tenni kell, azt tenni kell, aminek meg mennie kell, az hadd menjen csak!
A tekintetem ugyanaz maradt.
Most éles sziklákat figyel, csúszós köveket, nehogy elessek!
Hazakalauzolja a testet, a tetején a csontgömbbe zárt univerzummal, amit pirítósra is lehet kenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése